Sárospataki Lapok, 1882 (1. évfolyam, 1-53. szám)
A könyvárusi úton kívül az árverések is igen nevezetes gyarapodási eszközei valának könyvtárunknak ebben a században is, az 50-es évekig. Évenként 10—15 kótyavetye is tartatott a főiskola tantermeiben, ahol a vidéki élő vagy meghalt egyházi és világi férfiaknak vagy helybeli tanároknak és nagyobb diákoknak könyvtárai egészben vagy részben eladásra kerültek. Az iskolai elöljáróság ezen alkalmakat mindannyiszor felhasználta a könyvtár gyarapítására. Törvény volt arra, hogy könyvárverést tartani az ellenőr (contrascriba) híre s tudta nélkül nem lehet. Ez az engedély megadásakor meghagyta az árverést tartónak, hogy a kótyavetyére szánt könyvek jegyzékét a könyvtárőrnek mutassa be. Ily úton igen sok ritka és nagybecsű könyvek jutottak, olcsó áron, a főiskola birtokába. Jelenleg ez a szokás már nem áll fenn. Ha fordul is elő könyvárverés olykor-olykor, arról az iskolai igazgatóságnak nincs tudomása.