Alexandre Dumas halála napján – 1870. december 5.: A nagy mesemondó öröksége

No items found.
Alexandre Dumas (1802–1870) a 19. századi francia irodalom egyik legtermékenyebb és legismertebb alakja, akinek neve máig egyet jelent a kalandregény műfajával. Bár élete végén hírneve megkopott, s anyagilag is nehéz helyzetbe került, 1870. december 5-i halála után művei újra és újra reneszánszukat élték, s azóta is töretlen népszerűségnek örvendenek világszerte.

Alexandre Dumas (1802–1870) a 19. századi francia irodalom egyik legtermékenyebb és legismertebb alakja, akinek neve máig egyet jelent a kalandregény műfajával. Bár élete végén hírneve megkopott, s anyagilag is nehéz helyzetbe került, 1870. december 5-i halála után művei újra és újra reneszánszukat élték, s azóta is töretlen népszerűségnek örvendenek világszerte.

Dumas Párizs közelében, Villers-Cotterêts-ben született, egy elszegényedett, de előkelő családban. Afrikai származású apja, Thomas-Alexandre Dumas tábornok Napóleon hadseregének kiemelkedő alakja volt, s ez a családi háttér később is hatással volt az író identitására és témáira. Dumas fiatalon került Párizsba, ahol először színházi ügyintézőként, majd drámaíróként vált ismertté. Korai sikereit színpadi művei hozták, ám igazi világhírét a regényei alapozták meg.

A Három testőr (1844), a Húsz év múlva, A brissac-i kaland, A Monte Cristo grófja (1844–45) és számtalan további történelmi kalandregény nemcsak saját korában aratott óriási sikert, hanem a világirodalom maradandó részévé vált. Művei gyakran folytatásokban jelentek meg napilapokban, ami akkoriban az olvasói érdeklődés egyik legerősebb fokmérője volt. Dumas rendkívüli munkabírású, energikus alkotó volt, aki gyakran dolgozott együtt szerzőtárssal vagy segédíróval, ám a stílus, a lendület és a páratlan történetvezetés minden esetben az övé maradt.

Élete későbbi szakaszában óriási vagyonokat keresett — majd el is költötte. Fényűző kastélyt építtetett, magánszínházat működtetett, utazott, vendégségeket adott, s közben állandóan új műveken dolgozott. A luxus azonban eladósodáshoz vezetett, s Dumas végül visszavonultan, anyagi gondokkal küzdve élt a francia északon, fiánál, Alexandre Dumas fils-nél, a neves drámaírónál (Kaméliás hölgy).

1870. december 5-én hunyt el Puys-ban, mindössze néhány hónappal Franciaország porosz veresége előtt, amely egész országára sötét árnyékot vetett. Bár halála idején sokan elfeledettnek tartották, az utókor gyorsan helyreállította méltó helyét: művei sorra új kiadásokban jelentek meg, és Dumas vált talán a legismertebb francia regényíróvá a világon. Ma Alexandre Dumas neve egyet jelent a kalanddal, a nemeslelkű hőssel, a bosszú és igazság keresésének örök témáival.

Legújabb írásaink

John Lennon (✞1980. december 8.) – Egy zenész, aki az irodalmat is átírta

John Lennon nevét elsősorban a Beatles legendás zenekarával azonosítjuk, ám életművének fontos — és sokszor alulértékelt — része az irodalmi tevékenysége. Halála napja, 1980. december 8., nemcsak a zenei világban okozott megrázkódtatást: egy olyan alkotó távozott, aki a 20. századi angol nyelvű irodalomban is maradandót hagyott.

Alexandre Dumas halála napján – 1870. december 5.: A nagy mesemondó öröksége

Alexandre Dumas (1802–1870) a 19. századi francia irodalom egyik legtermékenyebb és legismertebb alakja, akinek neve máig egyet jelent a kalandregény műfajával. Bár élete végén hírneve megkopott, s anyagilag is nehéz helyzetbe került, 1870. december 5-i halála után művei újra és újra reneszánszukat élték, s azóta is töretlen népszerűségnek örvendenek világszerte.

Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság megalakulása – 1793. december 3.: A magyar nyelv és kultúra első erdélyi intézményes oltalma

1793. december 3-a fontos mérföldkő a magyar művelődés történetében: ezen a napon alakult meg Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, az első olyan tudós társaság Erdélyben, amely kifejezetten a magyar nyelv fejlesztését és ápolását tűzte ki célul. Bár nem volt hosszú életű intézmény, mégis jelentős szerepet játszott a magyar nyelvújítás és a 18–19. századi nemzeti művelődés kiszélesedő folyamatában.

Mark Twain (1835. november 30.) – Az amerikai irodalom nagynevű humoristája és mesemondója

Mark Twain az amerikai irodalom egyik legkarakteresebb hangja: egyszerre humorista, szatirikus megfigyelő és mélyen érző humanista, aki a 19. századi Amerika társadalmi dilemmáit éles szemmel, de könnyed, játékos stílusban mutatta be.

Stefan Zweig születésnapján – 1881. november 28.

Stefan Zweig a 20. század első felének egyik legnépszerűbb és legérzékenyebb hangú európai írója volt, akinek munkássága ma is sokak számára jelenti a humanizmus, a tolerancia és a lélektani finomság példáját.

Thomas Mann Nobel-díja – 1931. november 26.

1931. november 26-án Thomas Mann, a 20. század egyik legjelentősebb regényírója ünnepélyesen átvette az irodalmi Nobel-díjat. Személyében olyan író kapott kitüntetést, aki műveiben következetesen a szellemi felelősségvállalás, a szabadság és a humanizmus képviselője maradt – és akinek gondolatai a mai napig meghatározzák az európai irodalmi és kulturális gondolkodást.

1990. november 23-án hunyt el Roald Dahl, a modern mesék legmerészebb írója

Roald Dahl életműve ma is élő, eleven és megkerülhetetlen része a világirodalomnak. Történetei arra emlékeztetnek bennünket, hogy a fantázia határtalan, a gyermeki nézőpont pedig sokszor igazabb minden felnőtt bölcsességnél. Bár Dahl 1990. november 23-án örökre távozott, könyvei továbbra is ott bújnak meg a gyerekek párnája alatt – tele varázslattal, furcsasággal, és azzal a különös, csak rá jellemző humorral, amelyért milliók szeretik.

Voltaire (1694. november 21.) – A felvilágosodás legélesebb hangja

1694. november 21-én született Voltaire, polgári nevén François-Marie Arouet francia író, történész és filozófus, a francia felvilágosodás egyik kiemelkedő alakja, akinek öröksége ma is él: művei és gondolatai mindmáig a szabad gondolkodás, a tolerancia és az emberi méltóság melletti kiállás szimbólumai.

1855. november 19-én hunyt el a nemzeti irodalom megújítója, Vörösmarty Mihály

Vörösmarty életműve máig a magyar kultúra egyik pillére: nyelvi gazdagsága, eszmei súlya és emberi tisztasága a magyar irodalom örök klasszikusává tették.

Csokonai Vitéz Mihály (1773. november 17.) – A magyar felvilágosodás leglíraibb alkotója

Csokonai Vitéz Mihály a magyar irodalom egyik legtehetségesebb, ugyanakkor legtragikusabb sorsú alkotója. Rövid élete ellenére olyan életművet hagyott hátra, amely a magyar költészet történetében korszakos jelentőségű.

118 éve, 1907. november 14-én született Astrid Lindgren – az írónő, aki átformálta a gyerekirodalmat

Astrid Lindgren (1907–2002) svéd írónő a modern gyerekirodalom egyik legforradalmibb alakja volt. Fiatal felnőttként újságíróként és titkárnőként dolgozott, mesélni pedig eredetileg csak saját gyermekeinek kezdett – ezekből a mesékből születtek első világhírű történetei.

1919. november 12-én temették el nagy írónkat, Gárdonyi Gézát

Gárdonyi Géza (1863–1919) a magyar irodalom egyik legkedveltebb és legolvasottabb írója, akinek életműve a történelmi regénytől a lírai prózán át a naplóirodalomig terjed. Temetésére 1919. november 12-én került sor a vár mellett kialakított sírkertben, a későbbi Gárdonyi-sírnál.

1950. november 10. – William Faulkner Nobel-díja

Stockholm, 1950. november 10. – A Svéd Akadémia ezen a napon jelentette be, hogy az 1949-es irodalmi Nobel-díjat William Faulkner amerikai írónak ítéli oda, „a kortárs amerikai regényhez nyújtott erőteljes és művészileg egyedi hozzájárulásáért.”

1913. november 7-én született Albert Camus író

Albert Camus (1913–1960) francia–algériai író, filozófus és újságíró a 20. századi irodalom és gondolkodás egyik legjelentősebb alakja volt.

A régi magyar könyv gyűjtése

A régi magyar könyv gyűjtése nagyrészt stagnál az antiquáriusok kijelentései szerint. Meglévő gyűjtemények gazdái szívesen áldoznak ma is nagyobb összegeket egy-egy gyűjteményükből még hiányzó ritkaságért, de új könyvgyűjtő, ki szakértelemmel, hozzáértéssel és előre meghatározott keretek és korok közt gyűjt, nem akad.

A sárospataki főiskolai könyvtár története (részlet)

A könyvárusi úton kívül az árverések is igen nevezetes gyarapodási eszközei valának könyvtárunknak ebben a században is, az 50-es évekig.

A windsori palota kincsei

Londonból jelentik,hogy Edvárd király rendelésére mostanában a windsori palota összes termeiben és szobáiban lévő ingóságokról és egyéb gyűjteményekről pontos leltárt vesznek fel.

Az angol könyv-árverések

A »The Concisseur« czímű, amateurök számára szerkesztett folyóirat becses összeállítást közöl az 1903. deczember havától múlt év júliusáig Angliában lezajlott műtörténeti árverésekről, melynek a könyvekre vonatkozó adatai érdekesen mutatják a gyűjtőszenvedély örökös hullámzását és ingadozását.

Drága könyvek

A bibliofili szenvedély, amely nálunk vajmi ritka madár, külföldön hallatlan méreteket ölt. Valóságos vadászatok folynak ott régi, vagy ritka könyvekre, a melyeknél nem az nyom a latban, hogy tartalom tekintetében becsesek-e, vagy kiállítás dolgában, hanem az az egyetlen szempont, hogy hány példányban ismeretes egyáltalán a könyvpiacon.

A Times új kiadást rendezett az angol Enciklopédiából

A Times új kiadást rendezett az angol Enciklopédiából, amelynek első faszcikulusát néhány skót nemes adta sajtó alá 1678-ban s Colin Macfarghuar volt a kiadója Edinburgban. Az első kiadás három kötetre terjedt kétezerhatszázhetven lapon s a harmadik kötet 1771- ben jelent meg.

Könyvbarátok — A Pesti Napló eredeti tárcája

Az «ódon könyvkereskedők» egyre fogynak Budapesten; a régi nagy cégek, amelyek még versenyezhettek a lipcsei, müncheni, frankfurti és bécsi antikváriusokkal, vagy becsukták boltjaikat vagy pedig visszahúzódtak a Belváros és a Lipótváros szűk utcáiba, ahol csak álmos könyveket árulnak a házmesternéknek, vagy ócska francia nyelvtanokat a szini-iskoláról álmodozó házmester-leányoknak. Sőt a régi Pestnek az első igazi antikváriuma ma már annyira «sülyedt», hogy csak uj könyveket árul, amelyeket bizományba kap a kiadóktól s kezdő írók és költők uj műveit — antikvár árakon.

Olcsóbbá lett unikum

Párisban a napokban árverezték el Cousin híres könyvgyűjtő gyűjteményét. Összesen 136,192 frank folyt be az értékes könyvekért és ritka kéziratokért.

A könyvgyűjtés szenvedélye

Újabban Olaszországban is nagyon általánossá vált a könyvgyűjtés szenvedélye, s ezzel együtt az olasz ódon-könyvkereskedés is bámulatosan fejlődött.

A könyv mániákusai

A könyv gyűjtése szép szenvedelem, ha módjával teszik, így például nagy hírnévre tett szert a francia Grolier, akinek exlibriszekkel ellátott könyvgyűjteménye páratlan a maga nemében.

Londoni könyvárverés

Londonban egy nemrégen tartott könyvárverésen több régi biblia rengeteg nagy áron kelt el.

Régi könyvgyűjtők

A könyv- és kéziratgyűjtés egykorú az Írás történetével: már a legrégibb időkben, a rómaiak és görögök idejében voltak könyvtárak. Később, midőn e birodalmak bukása után a művelődés terén hanyatlás állott be, természetesen a könyvek és igy a könyvtárak is ritkábbak lettek.

Gyakran ismételt kérdések

1. Tényleg minden könyvet megvesznek?

- Természetesen fizetni csak a továbbértékesíthető könyvekért tudunk, de igény szerint a többi könyvét is elszállítjuk.

2. Vidékre is eljönnek a könyvekért?

- Igen, de ez függ a könyvek mennyiségétől és a Budapesttől való távolságtól is.

3. Néhány tucat könyvért is házhoz jönnek?

- A helyszíni kiszállás minimum 100-200 db könyv esetén lehetséges.

4. Vásárolnak idegen nyelvű könyveket is?

- Igen, minden idegen nyelvű könyvet meg tudunk vásárolni.

5. Valóban egy-két nap alatt elszállítanak akár nagyobb mennyiségű könyvet is?

- Igen, lehetőség szerint minél gyorsabban megoldjuk a könyvek elszállítását.

6. Hétvégén is dolgoznak?

- Igen, időpont egyeztetést követően erre is van lehetőség.

7. Teljes hagyatékot is vásárolnak?

- Igen, a könyvek mellett antik tárgyakat is vásárolunk: festményt, porcelánt, antik bútort, speciális magángyűjteményeket - vagyis teljes polgári hagyatékot.

8. Lomtalanítást vállalnak-e?

- Igen, ebben is tudunk segíteni.